Vetni vagy nem vetni? Meddig kerüljön “földbe” a repce?

A repce a 2025-ös ősz vitathatatlan visszatérője. Egy országosan sikeres 2025-ös betakarítás után vagyunk, mely kedvező felvásárlási árakkal párosult (200 ezer Ft/t körüli ár), így a 2024-es rekord alacsony vetésterületről (144 ezer ha*) mozdulunk el pozitív irányba. A hazai vetésszerkezetben helye van a növénynek. Korán lekerül a földekről, és ha kalászos kerül utána, az akár 50-100 mázsás hozamtöbblettel is meghálálja a repce előveteményt, de mégsem ezért termesztjük. Az idei szezon bizonyította, hogy a “négy nagy” növényünk közül ez az egyik legjövedelmezőbben termeszthető. A technológiai fegyelmet azonban bármely másik növényünknél jobban megköveteli. Rögtön az első ilyen a helyes vetésidő megválasztása. Az optimális vetésidő az augusztus 20. - szeptember 10. közötti időszak. Ha a vetést egy gyors csírázás és kelés követi, akkor ebben az esetben van esélyünk, hogy a repce a tél beállta előtt eléri a 6-8 leveles fenofázist, amely a jó telelés egyik záloga. Van azonban egy olyan körülmény, ami az optimális vetésidő intervallumot felülírja. Ez pedig a nyárvégi, ősz eleji csapadék megléte. Amennyiben sikerült is egy megfelelő magágyat előkészítenünk, még mindig ott a dilemma, hogy bevárjuk-e a vetéssel az első jelentősebb esőt. A gazdaságok egy része azonban egyre inkább kivár, eltolva a vetést szeptember közepe, vége felé, “bevárva” az első jelentősebb csapadékot.

Ilyenkor óhatatlanul felvetődik a kérdés, meddig kerülhet a “földbe” a repce, hogy még a tél beállta előtt megerősödjön? Erre a kérdésre kerestük a választ. A BASF Hungária Kft. egy országos agrometeorológiai hálózatot üzemeltet (www.defenso.hu). Országosan 52 állomásunk adatai állnak rendelkezésre, melyek közül egyes állomások már 2011. óta folyamatosan rögzítik az időjárási állapotjelzőket (hőmérséklet, csapadék, légnedvesség, levélfelület-nedvesség, stb.). Országosan kiválasztottunk 4 nagytájat (Alföld, Északi-Középhegység, Dunántúli-dombság, Alpokalja) és egy-egy hozzá tartozó meteorológiai állomást (Diósviszló, Balf, Kesztölc, Ásotthalom, Sárospatak). A kérdés, amire a választ kerestük az volt, hogy az elmúlt 5 évben (2020-2024) ha a termelő partner öt eltolt időpontban vetette el a repcét (aug. 20., szept. 1., 10., 20., 30.), akkor azok a növények hány leveles stádiumot értek el a vegetációs idő végéig? A repce számára hasznos napi hőösszegeket (HH) a szakirodalomban használt képlettel számoltuk:

HH (°C) = napi középhőmérséklet (°C) – 5°C (a repce bázishője, hőküszöbértéke)

Az első levél kiterüléséhez szükséges hőmennyiségnek a 90°C-ot vettük, míg minden további levél kiterülésénél a 70°C-os hőösszegekkel számoltunk. Fontos szempont volt még, hogy számoljunk a szezonális hatással is, tehát mennyire tértek el az őszi középhőmérsékletek a sokéves átlagtól. Ezt az Országos Meteorológiai Szolgálat ingyenes adatbázisából ellenőriztük (1. ábra).

A késői vetések szempontjából mindenképp kedvező, hogy az elmúlt öt évből négy esetében (2020, 2022, 2023, 2024) a középhőmérsékletek magasabbak voltak a sokéves átlagtól és itt különösen a szeptemberi, de méginkább az októberi középhőmérsékletek a fontosak a késői vetésű repce növekedése szempontjából. Tehát hosszú őszök voltak. A meteorológiai adatok értékelése alapján a következő megállapításokra jutottunk.

Mindhárom dunántúli állomás adatunk alapján elmondható, hogy az elmúlt 5 évben a szeptember 10-ig elvetett repce legalább 5 kiterült levelet kifejlesztett az ősz folyamán, sőt az olyan őszök esetében, mint a 2023-as volt, amikor a középhőmérséklet több mint 3,0 °C-kal meghaladták a sokéves átlagot, azokban az években még a szeptember 20-i vetések is nagy biztonsággal elérték a legalább 5-6 leveles stádiumot a vegetációs időszak végére. (2. ábra)

A sárospataki állomás adatai alapján a szeptember 10-i vetések nagy biztonsággal fejlesztenek legalább 5-7 levelet a tél beállta előtt, az azt követő vetési időpontokban már nem halmozódott fel a repce számára annyi hasznos hőösszeg, hogy 4 levélnél több fejlődött volna ki. (3. ábra)

Ehhez képest az ásotthalmi (Csongrád-Csanád vm.) adatok alapján, ott a melegebb évjáratokban (2023) a szeptember 20-i vetések is elérték az 5 leveles fejlettséget. (4. ábra)

Üzemi tapasztalatok tömege van olyan esetekről, amikor 2-3 leveles repcével “mentünk a télbe”, ennek ellenére egy jó átteleléssel is képesek voltak ezek a táblák nagy hozamokat elérni. Ilyen volt a 2024-es ősz késői kelései, amikor az átlagosnál hidegebb november miatt a késői repcék 2-3 leveles stádiumban megálltak, úgy teleltek át és ennek ellenére egy nagy terméssel zárták a 2025-ös évet.

Összefoglalva: ahhoz, hogy a repcének a legnagyobb biztonságban legalább egy 5-6 leveles stádiumban vonuljon a télbe, azt a legkésőbb szeptember 10-(15)-ig elvetett repcénktől várhatjuk.

*Vetőmag Szövetség és Terméktanács